Küldlevelek
Ezt a funkciót az alnapló és főnapló közötti mozgásokra használjuk.
Főnapló és alnapló fogalma
A főnapló azt a szervezetet (raktárt, csomópontot, stb.) jelenti, amely a GIR kód alapján saját készlettel rendelkezik és van alárendelt alnapló szervezete. Az alnaplónak nincs önálló GIR kódja, GIR szerint nincs saját készlete, de önálló nyilvántartása van. Ott alkalmaznak alnaplót, ahol a főnapló készletének egy részét elkülönülten, önállóan kell kezelni. Ilyenkor általában az alnaplónak is vannak helyiség jegyzékei, szerszámkönyvei. A főnapló küldlevéllel adja át készletének meghatározott részét az alnapló készletébe, és az alnapló szintén küldlevéllel tudja visszaküldeni saját tárolóhelyéről a főnapló készlete felé. A Belső mozgások / Selejtezést, és a Külső mozgások / TEV, TEA kezelést csak főnaplón lehet végezni (ezért csak részben önálló az alnapló). Selejtezés előtt például az alnapló visszaveszi helyiség jegyzékről vagy szerszámkönyvről az eszközt és utána küldlevélen átküldi a főnaplónak. A selejtezést a főnapló végzi. A főnapló-alnapló viszonyt és az ezzel járó jogosultságokat a LeloSoft Kft állítja be írásbeli (email, fax) kérés alapján.
Küldlevél menüpontok
A küldlevelek kezelése hasonló a TEA és AÁ kezeléshez. Itt is van küldő és fogadó oldal, de a főnapló és alnapló alárendelt viszonyban állnak egymással. Az alnaplónak csak egy főnaplója lehet, és csak ennek állíthat ki küldlevelet. A főnaplónak több alnaplója is lehet, de csak ezek egyikének küldhet készletet küldlevélen. Mivel az alnaplón TEV, TEA, AÁ és selejtezés nem engedélyezett, készlet módosítás az alnaplón csak küldlevélen keresztül történhet.
A Küldlevelek menüpontra kattintva itt is egy összesítő listát kapunk, ahol a kimenő, beérkező és visszaigazolásra váró küldlevelek száma látható.
Kapcsolódó témakörök